Ajánlott előtte (nem kötelező): FCF és FCF yield
A cég egyre több üzletet nyit vagy egyre több ügyfelet szerez. Jól hangzik, de ha ehhez túl sok tőkét köt le gyenge megtérüléssel, a növekedés nem feltétlenül teremt tulajdonosi értéket. Nem csak a méret, a növekedés ára is számít.
Több üzlet, több nyereség?
A pékség tulajdonosa második üzletet szeretne nyitni. A bevétel ettől várhatóan nő, de az új helyiség, a kemence és a készlet is pénzbe kerül. Önmagában a terjeszkedés nem bizonyítja, hogy a tulajdonos gazdagabb lett. Meg kell nézni, mekkora eredményt termel az új hely a befektetett összeghez képest.
A marzs és a tőkemegtérülés más oldalról vizsgálja az üzletet. A marzs a bevételhez viszonyítja az eredményt. A tőkemegtérülés azt kérdezi, mennyi tőkét kellett munkába állítani ehhez az eredményhez. Egy kis marzsú, gyorsan forgó üzlet is működhet jól.
Három szám, három nézőpont
Fiktív vállalatunk éves árbevétele egymilliárd forint, működési eredménye, vagyis EBIT-je százötvenmillió. A működési marzs 150 / 1000 = 15 százalék. Ez bevételarányos eredmény, nem részvényhozam.
A példában kizárólag az egyszerűség kedvéért húszszázalékos működési adóterhet feltételezünk. Az adózás utáni működési eredmény, a NOPAT így százhúszmillió. Ha az átlagosan befektetett működési tőke hatszázmillió, a ROIC 120 / 600 = 20 százalék. A húszszázalékos feltételezett adó nem magyar általános adószabály, hanem e kitalált számítás bemenete.
Jelmagyarázat
Mihez viszonyítjuk az eredményt?
15%: 150 millió EBIT / 1000 millió árbevétel.; 20%: 120 millió NOPAT / 600 millió átlagos befektetett tőke.; 10%: 50% visszaforgatás × 20% változatlannak feltételezett megtérülés. Nem ígéret.
15%Működési marzs- 150 millió EBIT / 1000 millió árbevétel.
20%Fiktív ROIC- 120 millió NOPAT / 600 millió átlagos befektetett tőke.
10%Egyszerű növekedési kapcsolat- 50% visszaforgatás × 20% változatlannak feltételezett megtérülés. Nem ígéret.
Az ábra adatai szövegesen
| Jelölés | Jelentés |
|---|---|
| 15% (Működési marzs) | 150 millió EBIT / 1000 millió árbevétel. |
| 20% (Fiktív ROIC) | 120 millió NOPAT / 600 millió átlagos befektetett tőke. |
| 10% (Egyszerű növekedési kapcsolat) | 50% visszaforgatás × 20% változatlannak feltételezett megtérülés. Nem ígéret. |
Miért számít a tőkeköltség?
A finanszírozók azért adnak pénzt, mert a vállalt kockázatért cserébe hozamot várnak. Ezt a vállalat oldaláról tőkeköltségnek nevezzük. Ha az új beruházások tartósan ennél kisebb megtérülést hoznak, a növekvő bevétel mellett is romolhat az értékteremtés.
A múltbeli húszszázalékos ROIC nem ígéri, hogy minden következő üzlet ugyanilyen jó lesz. A legjobb helyszínek elfogyhatnak, a verseny erősödhet, vagy egy új országban drágább lehet a működés. A következő forint megtérülése legalább olyan fontos, mint a régi eszközök átlagos eredménye.
A visszaforgatás és a növekedés kapcsolata
Ha a cég a százhúszmilliós működési eredmény felét visszaforgatja, hatvanmilliót állít újra munkába. Egy nagyon leegyszerűsített, állandó megtérülést feltételező modellben az ötvenszázalékos visszaforgatás és húszszázalékos megtérülés tízszázalékos növekedéssel férhet össze. Ez összefüggés a feltételezések között, nem előrejelzés.
A ROIC számításánál a befektetett tőke tartalma, az egyszeri tételek és a felvásárlások hatása is eltérhet. Két céget azonos módszerrel érdemes összevetni. A magas mutató mögött keresd meg az üzleti okot: árazási erő, hatékony eszközhasználat vagy esetleg torzító számviteli sajátosság áll mögötte?
Egy hétköznapi helyzet
Zsófi két gyorsan terjeszkedő üzlethálózatot néz. Az egyik kevés új tőkével is jó eredményt hoz, a másiknak minden további üzlethez nagy beruházás és sok kedvezmény kell. A bevételi növekedés önmagában eltakarta ezt a különbséget.
Gondold végig
Így kapcsolódik a gyakorlatodhoz
A magas ROIC-ot ne tekintsd automatikus vételi jelzésnek. A részvény ára már számíthat erre, és az új beruházások megtérülése romolhat is.
Fő tanulság
A bevételnövekedés mellé nézd a marzsot, a befektetett tőkét és annak megtérülését. A ROIC-ot azonos módszerrel hasonlítsd össze, és keresd a mutató mögötti üzleti okot.
Egy kávényi támogatás
Hasznos volt a lecke?
Ha segített megérteni valamit, egy kávé árával hozzájárulhatsz az oldal készítéséhez és további fejlődéséhez.
Buy Me a Coffee · hamarosanForrások
- NYU Stern / Aswath Damodaran – Approaches to Valuation
Értékelési módszerek, összehasonlítások és az alapfeltevések összefüggései. A tananyag saját magyarázatokat és fiktív példákat használ.
- NYU Stern / Aswath Damodaran – Estimating Terminal Value
Terminális érték, fenntartható növekedés és a becslési feltevések következetessége.
Oktatási célú tartalom, nem személyre szabott befektetési vagy adótanácsadás. A példák szemléltetők, nem hozamígéretek. A jogi és adózási szabályokat döntés előtt az aktuális hivatalos források alapján ellenőrizd. Szerkesztett oktatási tervezet (2026.11.01-v10): a bevezető és mind a 70 lecke hosszabb, átdolgozott változatban; nem könyvvizsgált, nem adószakértő vagy befektetési szakember által tanúsított képzés.
