Accumulating és distributing

Hosszú távra veszel ETF-et, és nincs szükséged a közben érkező osztalékból elkölthető pénzre. Ilyenkor kényelmetlen lehet minden kifizetést külön újra befektetni, és normál számlán a kifizetés adózása is feladatot adhat. Az accumulating változat pont ezt a pénzkivétel–visszavétel kört hagyja el: az alap forgatja vissza a jövedelmet.

Honnan jön a pénz?

Az ETF részvényeket tart, és ezek a cégek osztalékot fizethetnek. Az osztalék nem neked érkezik közvetlenül, hanem az alapnak, hiszen ő a részvények tulajdonosa. A kérdés az, mit csinál ezzel az alap. Erre két válasz létezik, és ezt jelöli az ETF nevében a Dist vagy az Acc.

A Dist (distributing, kifizető) változat a szabályzata szerint időnként továbbadja neked ezt a pénzt: a brókerszámlád pénzegyenlegén jelenik meg. Az Acc (accumulating, visszaforgató vagy felhalmozó) változat az alapon belül újra befekteti. Neked nem kell külön vételi megbízást adnod, és nem is kapsz ettől több ETF-darabot. A bent maradó pénz az egy befektetési jegyre jutó vagyonban, és azon keresztül az ETF árfolyamában tükröződik.

Az Acc nem a mögöttes cégek részvényárfolyamát emeli meg, és nem garantál emelkedést. Az ETF piaci ára közben a piaccal együtt eshet is.

Egy számpélda: 105 = 100 + 5

Vegyünk két teljesen azonos kosarat. Szelvényvágás előtt mindkét ETF-jegy mögött 105 euró vagyon áll, és ebből 5 euró osztalékként érkezett. Szelvényvágáskor (amikor a jegy már nem jogosít a következő kifizetésre) a Dist jegy értéke nagyjából 100 euróra igazodik, és az 5 eurót a következő napokban, akár hetekkel később, a számládra utalják. Az Acc változat bent tartja: a jegy továbbra is 105 eurót ér.

Ezért félrevezető egy Dist és egy Acc ETF árfolyamgrafikonját egymás mellé tenni: a Dist görbéje minden szelvényvágáskor „lecsúszik”, mert a jegy már nem tartalmazza a kifizetésre kerülő összeget. A tisztességes, „almát almával” összevetés a teljes hozam, amely úgy számol, mintha a kifizetett összeget visszaforgattad volna.

És az adó?

A gyakorlatban itt jön az Acc egyik előnye, ha magyar adóügyi illetőségű magánszemélyként, normál értékpapírszámlán fektetsz be, és a kifizetéseket amúgy is újra megvennéd. Egy Dist ETF kifizetése adóköteles jövedelmet jelenthet már a jóváíráskor; a pontos besorolás a termék jogi formájától és a kifizetés jellegétől függ. Nem minden ETF-kifizetés sorolható automatikusan a részvények osztalékával azonos kategóriába.

Az Acc nem fizeti ki neked ezt az összeget: az alapon belül forgatja vissza. Emiatt nincs külön kézhez kapott kifizetésed, amelynek az adózását minden alkalommal rendezned kellene, és saját újravételi megbízásra sincs szükséged. Magyar normál számlán a befektetői adózás így jellemzően az eladásig halasztható, és közben a bent maradó összeg is dolgozhat. Ez nem adómentesség: az eladási nyereség adóköteles lehet, az alapnál levont külföldi forrásadó pedig mindkét változat eredményét csökkentheti. TBSZ-en a számla lekötési feltételei is számítanak; más adóügyi illetőségnél eltérő lehet az Acc kezelése is.

Az Acc nem „adómentes ETF”. Az adózást mindig az adott termék, a számlatípus és az aktuális szabályok alapján ellenőrizd.

Kinek melyik lehet kényelmesebb?

Ez nem jobb-rosszabb kérdés, hanem helyzetfüggő. Aki rendszeres pénzáramot szeretne, például nyugdíjas éveiben kiegészítő jövedelmet, annak a Dist kényelmes lehet, mert eladás nélkül kap pénzt. A kifizetések összege és időzítése viszont az alap szabályzatától és a mögöttes cégek osztalékaitól függ: változhat, és nincs garantált, rendszeres összeg. Aki évekig építi a vagyonát, és nem akarja minden kifizetésnél újra befektetni a pénzt, annak az Acc kényelmesebb lehet, és kevesebb tranzakciós költséggel jár. Mindkét forgatókönyv csak szemléltetés, nem személyes ajánlás.