A demokraták nyertek. Mit jelent ez a piacoknak?

01Mi történt az amerikai választáson?

Az amerikai félidős választás után ismét sokan próbálják egyetlen mondatban megfogalmazni, hogy ez most jó vagy rossz hír a tőzsdének. A november 4-i AP-beszámoló szerint a demokraták megszerezték a képviselőházi és a szenátusi többséget is. Ez jelentősen átrendezi a washingtoni erőviszonyokat, de önmagában még nem mondja meg, merre indulnak a részvényárfolyamok.

Érdemes először tisztázni, hogy most nem elnökválasztás történt. Donald Trump továbbra is elnök marad, az új kongresszusi ciklus pedig 2027 januárjában kezdődik. A változás lényege az, hogy az elnök és a törvényhozás többsége eltérő párthoz tartozik majd. A november 4-én ismert eredményeket ezért nem szabad úgy értelmezni, mintha másnapra az egész amerikai gazdaságpolitika lecserélődne.

Forrás: [1][2]

02Hogyan jut el a politika egy vállalat eredményéig?

A kapcsolatot a vállalatok működésén keresztül lehet a legkönnyebben megérteni. Egy cég bevételét befolyásolhatja, hogy mennyit költ az állam, a költségeit pedig az, hogy milyen adókat fizet, milyen szabályoknak kell megfelelnie és mennyibe kerül a termékek behozatala. Ha ezekben változás várható, a befektetők a jövőbeli profitot is újraszámolhatják.

Gondoljunk például egy olyan vállalatra, amelynek fontos megrendelője az amerikai állam. Ha a piac arra számít, hogy egy beruházási program nagyobb támogatást kap, az javíthatja a cég kilátásait. Ha viszont elhúzódó politikai vita miatt bizonytalanná válik a finanszírozás, az óvatosságra késztetheti a befektetőket. Ez egy lehetséges működési mechanizmus, nem állítás arról, hogy a mostani választás után már el is döntöttek egy ilyen programot.

Ráadásul ugyanaz a döntés nem minden vállalatot érint egyformán. Ami egy hazai gyártónak kedvezhet, az egy importált alkatrészekre támaszkodó cég költségeit növelheti. Emiatt a teljes részvénypiacot egyetlen politikai címke alapján megítélni túlságosan leegyszerűsítené a helyzetet.

03Mit változtat a megosztott hatalom?

A kongresszusi többség önmagában nem elég ahhoz, hogy bármilyen elképzelésből törvény legyen. Az elnök megvétózhat egy törvényjavaslatot, a vétó felülírásához pedig mindkét házban kétharmados szavazati arány szükséges. Az új helyzet ezért több egyeztetést és több konfliktust is hozhat.

Befektetői szempontból ennek két oldala van. Ha nehezebbé válik nagy változtatások elfogadása, egyes vállalatok számára kiszámíthatóbbnak tűnhet a jelenlegi szabályozási környezet. Ugyanez a politikai szembenállás viszont elhúzódó költségvetési vitákhoz is vezethet. Hogy melyik hatás kerül előtérbe, azt a konkrét döntések mutatják majd meg. A megosztott hatalom tehát nem automatikus garancia sem nyugodt piacokra, sem esésre.

Forrás: [3]

04Miért nem elég azt tudni, ki nyert?

A tőzsde szempontjából az is számít, mire készültek előzetesen a befektetők. Ha egy eredményt már nagy valószínűséggel vártak, annak egy része korábban beépülhetett az árfolyamokba. A választás után ezért inkább a várakozásokhoz képesti eltérés okozhat újabb átárazást.

Egyszerű példával: ha egy vállalat jövőbeli profitját a piac már egy kedvezőbb adószabály feltételezésével értékelte, akkor az elképzelés megvalósulásának romló esélye hatással lehet az árra. Ehhez még nem kell ténylegesen megváltoznia az adónak. Elég, ha más lesz a várható kimenetelek valószínűsége. Egyetlen napi árfolyammozgásból azonban nem lehet biztosan megmondani, hogy pontosan mennyit okozott a választás és mennyit más hír.

05Mire érdemes figyelni a következő időszakban?

A politikai nyilatkozatok mellett azt érdemes követni, milyen konkrét adó-, kiadási vagy szabályozási javaslatok kerülnek elő, és melyek mögött alakulhat ki tényleges megállapodás. A vállalatok szempontjából végül ezek következménye számít: változik-e a kereslet, a költség, a beruházási terv vagy a megtermelhető pénz.

Közben a gazdaság többi része sem áll meg. A Fed október 28-án 3,75–4%-on tartotta az irányadó kamatsávot, és továbbra is magas inflációról írt. A választási eredmény ezt a kamatdöntést nem írja át. A kamatok, a vállalati eredmények és a gazdaság állapota továbbra is együtt alakítják a befektetői környezetet.

Úgy gondolom, hogy a mostani eredmény legfontosabb tanulsága a befektető számára az, hogy a politikai hír és az üzleti következmény között több lépés van. Ezeket érdemes végigkövetni. Attól, hogy tudjuk, ki nyert, még nem tudjuk, mennyi profitot termel egy vállalat, és azt sem, milyen áron érdemes részesedést vásárolni belőle.

Forrás: [4]