Miért estek a részvények? Hogyan hat az iráni konfliktus a tőzsdére?

01Mi történt a héten?

Az elmúlt héten ismét elég nagy mozgásokat láthattunk az amerikai tőzsdén. Az S&P 500 index nagyjából 0,5%-ot, míg a technológiai vállalatokat nagyobb arányban tartalmazó Nasdaq 0,7%-ot esett. Voltak azonban olyan napok, amikor ennél jóval nagyobb zuhanást is láthattunk. Elsőre furcsa lehet, hogy miért esnek olyan amerikai vállalatok részvényei, amelyeknek látszólag semmi közük a Közel-Keleten zajló háborúhoz. A két dolog között viszont sokkal szorosabb a kapcsolat, mint azt elsőre gondolnánk.

A probléma gyökere az egyre jobban elmérgesedő közel-keleti konfliktus. A héten újabb támadások érték Szaúd-Arábiát az Irán által támogatott húszi lázadók részéről, többek között az ország olajipari infrastruktúráját is. Emellett ismét felerősödtek azok a félelmek, hogy az Egyesült Államok és Izrael újabb katonai csapásokat mérhet Iránra. Mindez azért fontos, mert a Közel-Kelet a világ egyik legjelentősebb olajtermelő térsége, és a globális olajkereskedelem jelentős része is ezen a régión keresztül zajlik.

Az olaj ára nagyon érzékenyen reagál az ilyen hírekre. Pénteken a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára már 116,72 dolláron zárt, ami egyetlen hét alatt nagyjából 6%-os drágulást jelentett. Ennek az oka nem feltétlenül az, hogy hirtelen ennyivel kevesebb olaj áll rendelkezésre, hanem sokkal inkább az attól való félelem, hogy a konfliktus további fokozódása esetén komoly ellátási problémák alakulhatnak ki. A befektetők és a kereskedők ezeket a kockázatokat előre beépítik az árakba.

02Hogyan jut el az olaj drágulása a gazdaságba?

De hogyan lesz abból, hogy egy hordó olaj drágább lett, az, hogy egy amerikai technológiai vállalat részvényeinek ára csökken?

Ehhez először meg kell értenünk az olaj és az infláció kapcsolatát. Az olaj nemcsak azért fontos, mert ebből készül az üzemanyag, hanem azért is, mert szinte az egész gazdaság működésében szerepet játszik. Gondoljunk csak bele, hogy egy terméknek milyen utat kell megtennie, mire a boltok polcaira kerül. A nyersanyagokat el kell szállítani a gyárakba, a késztermékeket pedig a raktárakba, majd onnan az üzletekbe. Mindegyik folyamatnak van energiaköltsége, aminek egy jelentős része közvetlenül vagy közvetve az olaj árához kapcsolódik.

Ha az olaj ára tartósan növekszik, akkor a vállalatok költségei is megemelkedhetnek. Ezeket a pluszköltségeket pedig előbb-utóbb megpróbálják áthárítani a fogyasztókra, így a boltokban is magasabb árakkal találkozhatunk. Ez pedig hozzájárulhat az infláció növekedéséhez. Fontos viszont, hogy ez nem egyik napról a másikra történik meg, és az olaj drágulása önmagában még nem jelenti azt, hogy a teljes infláció ugyanilyen mértékben emelkedni fog.

03Miért kerül a figyelem középpontjába a Fed?

Itt jön a képbe az amerikai jegybank, vagyis a Federal Reserve, röviden Fed. A Fed egyik legfontosabb feladata az árstabilitás fenntartása, amihez hosszú távon 2%-os inflációt céloz meg. Amennyiben az infláció tartósan magas, a jegybank kamatemeléssel próbálhatja visszafogni azt.

A kamatemelés lényegében azt jelenti, hogy a gazdaságban drágábbá válik a hitelfelvétel. A magasabb kamatok miatt a lakosság kevésbé szívesen vesz fel hitelt, a vállalatok pedig óvatosabban kezdenek beruházásokba. Ezáltal csökkenhet a fogyasztás és a beruházások mértéke, ami mérsékelheti az árak emelkedését. Papíron ez egy jól működő rendszer, viszont a gazdasági növekedés lassulását is okozhatja.

A Fed szeptemberben már emelt a kamatokon, és bár az október 28-i ülésen a piac jelenleg inkább a kamatok változatlanul hagyását várja, decemberre már egy újabb emelés lehetőségével számol. Az olajárak emelkedése pedig tovább nehezítheti a jegybank helyzetét, hiszen egyszerre kellene megfékeznie az inflációt és elkerülnie a gazdaság túlzott lassulását.

04Miért érzékenyek a növekedési részvények a kamatokra?

A magas kamatok különösen rosszul érinthetik a növekedési részvényeket. Ezek jellemzően olyan vállalatok, amelyek jelenleg a bevételeik jelentős részét visszaforgatják a növekedésükbe, és a befektetők elsősorban a jövőbeli eredményeik miatt vásárolják őket. Gondoljunk például egy fiatal technológiai vállalatra, amelyik ma még alig termel profitot, de a következő öt-tíz évben jelentős növekedésre számít.

Egy ilyen vállalatnak gyakran rengeteg pénzre van szüksége ahhoz, hogy ezt a növekedést finanszírozni tudja. Új alkalmazottakat kell felvennie, infrastruktúrát kell kiépítenie és folyamatosan fejlesztenie kell a termékeit. Amennyiben ezt részben hitelekből finanszírozza, a magasabb kamatok közvetlenül növelik a költségeit.

Van azonban egy másik, talán még fontosabb oka is annak, hogy a növekedési részvények érzékenyen reagálnak a kamatokra. A részvények értékének meghatározásánál a befektetők figyelembe veszik, hogy a vállalat a jövőben mennyi pénzt termelhet. Csakhogy a jövőben megkeresett pénz mai értéke függ a kamatkörnyezettől. Minél magasabbak a kamatok, annál kevesebbet ér ma ugyanaz a jövőbeli pénzösszeg. Ezért még akkor is csökkenhet egy növekedési részvény indokolt értékeltsége, ha magának a vállalatnak az üzleti kilátásai egyáltalán nem változtak.

Ráadásul a befektetőknek ilyenkor már más alternatíváik is vannak. Ha például egy amerikai államkötvénnyel viszonylag alacsony kockázat mellett magas hozamot érhetnek el, akkor kevésbé vonzó számukra egy bizonytalan jövőbeli profitra építő vállalat részvénye. Emiatt a magas kamatkörnyezet nemcsak a vállalatok működését, hanem a befektetők döntéseit is befolyásolja.

05Nem csak a háború mozgatta a piacot

Természetesen hiba lenne az egész heti esést kizárólag az iráni konfliktusra fogni. A technológiai szektort ezen a héten különösen megviselte az AI-beruházásokkal kapcsolatos bizonytalanság is. A nagy technológiai vállalatok hatalmas összegeket fordítanak adatközpontok és mesterségesintelligencia-infrastruktúra kiépítésére, a befektetőkben pedig egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy ezek a beruházások mikor és mekkora profitot fognak termelni. A Meta és a Lam Research gyorsjelentése után ezek a félelmek tovább erősödtek, ami csütörtökön jelentős technológiai részvényeladási hullámhoz vezetett.

06Mit érdemes ebből megérteni?

Úgy gondolom, hogy az elmúlt hét jól szemlélteti, mennyire összekapcsolódik a világ gazdasága. Egy közel-keleti katonai konfliktus híre képes megemelni az olaj árát, ami inflációs félelmeket gerjeszt, befolyásolja a jegybankkal kapcsolatos várakozásokat, és végül akár egy amerikai szoftverfejlesztő vállalat részvényárfolyamára is hatással lehet. Mindez úgy történhet meg, hogy az adott vállalat működésében közben semmilyen változás nem történt.

A következő időszakban ezért érdemes lesz figyelemmel követni a közel-keleti eseményeket, az olajár alakulását és a Fed október 28-i kamatdöntését. Ha enyhül a konfliktus és csökken az olaj ára, az mérsékelheti az inflációs félelmeket. Ha viszont tovább romlik a helyzet, akkor a magas kamatokkal kapcsolatos várakozások is tartósan velünk maradhatnak.

Egy dolgot viszont fontos megérteni: a tőzsde nemcsak arra reagál, ami éppen történik, hanem arra is, amit a befektetők a következő hónapokban vagy években várnak. Ezért fordulhat elő, hogy néha már egy rossz hír vagy egy kedvezőtlen várakozás is elegendő ahhoz, hogy jelentős mozgásokat lássunk az árfolyamokban.